2016-OS SZEMÉLY JÖVEDELEM ADÓBEVALLÁSHOZ

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

1. HATÁRIDŐK
A kifizetők és munkáltatók által kiállított, a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást és az adóalapot vagy az adót csökkentő (kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2019. január 31-ig kellett megkapnia.
A vállalkozói tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély a bevallási kötelezettségének 2019. február 25 éig, egyéb esetben 2019. május 20-áig tesz eleget. Az adó megfizetésének határideje egybe esik a bevallási kötelezettség teljesítésének határidejével.
A bevallás benyújtási határideje azon egyéni vállalkozó esetében, aki a tevékenységét megszünteti az adóévben, vagy az adóév utolsó napján (is) szünetelteti, 2019. május 20.

2. MELY ESETEKBEN NEM KELL 1853 SZÁMÚ BEVALLÁST BENYÚJTANI?
Önnek nem kell bevallást adnia, ha az adóévben egyáltalán nem volt bevétele vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Ilyen bevételek, jövedelmek lehetnek például:
• azok a bevételek, amelyeket a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (például az adómentes bevételek);
• a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített jövedelem, ha más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme a magánszemélynek nem volt;
• amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves bevétel összege nem haladja meg a 600.000 forintot, vagy az adóévben a gazdasági tevékenységnek nem minősülő ingó értékesítésből származó jövedelem nem haladja meg a 200.000 forintot;
• amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
• amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
• amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta;
• amely pénzbeli nyereménynek minősül;
• amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
Nem kell bevallást benyújtania akkor sem, ha az adóévben kizárólag egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelmet, és az nem haladta meg a mentesített keretösszeget.
Amennyiben a nappali tagozatos hallgató a gyakorlati képzés ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel végzett munkát, illetve ösztöndíjas formában történt a foglalkoztatás, a kapott díjazás havi minimálbért meg nem haladó összege szintén adómentes.

3. AZ ADÓ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, különadót, ekho-t, valamint ekho különadót nem kell megfizetnie, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza!
Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségemnek az alábbi módokon tehetek eleget:
– bankkártyás fizetéssel: NAV ügyfélszolgálatain vagy online felületen
– átutalással: az adóazonosítójelet kell feltüntetni a közleményben
– csekken, amit ügyfélszolgálaton vagy a NAV honlapján igényelhetek
Amennyiben Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó, akkor befizetési kötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.
Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd része minden naptári nap után.

4. A PÓTLÉKMENTES RÉSZLETFIZETÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére, lehetősége van a 200.000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben történő megfizetésére. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2019. május 20.)

5. A VISSZAIGÉNYLÉS SZABÁLYAI
Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság. A visszaigényelt összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján (postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.

6. JÖVEDELEM TÍPUSOK

6.1 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek:
Az önálló tevékenység és nem önálló tevékenységből származó jövedelem
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint „önálló tevékenység” minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló tevékenységek” körébe.

a) Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen:
• a megbízási jogviszony, felhasználói szerződés, tiszteletdíj alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem (csökkentve a nyilatkozott költséghányaddal),
• a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
• az európai parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem,
• az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme,
• az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme,
• a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is (600.000 Ft-ig adómentes),
• az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (1 millió forint feletti jövedelem estén 14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a teljes összeg után),
• a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem,
• a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem,
• a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelem,
• az ingatlan- és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik.
b) Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek:
• a munkaviszonyból származó jövedelem: bér, végkielégítés, szabadság megváltás, betegszabadság, munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés, távmunka végzés (törvényben elismert költségtérítés adómentes, a felettes rész adóköteles),
• társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséből, a gazdasági társaság vezető és választott tisztségviselőjének tevékenységéből (kivéve könyvvizsgáló) származó jövedelem,
• segítő családtag tevékenységéből, nevelőszülői jogviszonyból származó jövedelem,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
• nemzetközi szerződés hatályában nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelem.
• más bérjövedelmek: gyermekápolási- betegségi- és baleseti táppénz, álláskereséséi járadék/segély, kereset pótló juttatás, tartalékos katona illetménye, szociális juttatások: terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj.

6.2 Külön adózó jövedelmek:
a) Vagyonátruházásból származó jövedelem
• ingó vagyontárgy értékesítése (600.000 Ft-ig adómentes, felettes rész 25%-a a jövedelem),
• ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem (bevételből levonható: megszerzésre fordított összeg, értéknövelő beruházás, átruházással kapcsolatos költség),
• termőföld értékesítés (200.000 Ft-ig adómentes)
b) Tőkejövedelmek
• kamatjövedelem,
• értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (14% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, továbbiakban: EHO),
• csereügyletből származó jövedelem,
• osztalék, vállalkozási osztalék (14% EHO fizetési kötelezettség),
• árfolyamnyereségből származó jövedelem (14% EHO fizetési kötelezettség),
• ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem,
• tartós befektetésből származó jövedelem (3. év előtt 16%, 3. év után 10%, 5. év után adómentes, 3. év után nincs EHO fizetési kötelezettség)
• vállalkozásból kivont jövedelem (14% EHO fizetési kötelezettség),
• nyeremény,
• privatizációs lízing,
• értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték (14% EHO fizetési kötelezettség),
10.000 Ft feletti adótartozás esetén 12% különbözeti bírságot kell fizetni, ha tévesen nyilatkozunk, akkor 39% a bírság.
EHO fizetési felső határa: 450.000 Ft

7. BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások esetében alapvetően az adó a kifizetőt terheli, ezért azokat bevallani nem kell. Amennyiben azonban a munkáltató olyan juttatást ad a munkavállalója részére, amely után nem a kifizetőt terheli az adókötelezettség, akkor az adott juttatás az összevont adóalap részeként a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles. Amennyiben olyan juttatásban részesült, amely után az adót Önnek kell megfizetnie, a kifizetői igazolás alapján a jogviszonyának megfelelő sorban kell bevallania és az adót megállapítania. A 18M30-as igazolásnak tartalmaznia kell az adott sor összegében ezt a jövedelmét, és a levont adó/adóelőleg sorban is szerepel ennek adója, feltéve, hogy a munkáltató/kifizető az adót/adóelőleget levonta.

8. ÖSSZEVONT ADÓALAPOT CSÖKKENTŐ TÉTELEK
8.1 Első házasok kedvezménye
Első házasok kedvezményére jogosult az a pár, aki 2014. december 31-ét követően kötött házasságot, és a házasfelek valamelyike az első házasságát kötötte. A házastársak együttesen jogosultsági hónaponként 33.335 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat. 2016-ban legfeljebb 400 020 forint (33 335×12) vehető figyelembe.
Jogosultsági hónapként a házasságkötés utáni legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe. A kedvezmény tovább érvényesíthető akkor is, ha a házaspár a 24 hónap alatt családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem érvényesíthető tovább a kedvezmény, ha a 24 hónapos időtartamon belül a házasság felbomlik. A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik. Közös érvényesítésnek számít az is, ha a kedvezményt csak egyikük veszi igénybe.
A kedvezmény igénybevételének feltétele a házastársak adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban tett nyilatkozata, amely tartalmazza a másik fél adóazonosító jelét, illetve azt, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe vagy a kedvezmény megosztására vonatkozó döntésüket.
A kedvezmény akkor is jár, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike, vagy az élettársi kapcsolatukból született közös gyermek után mindketten már jogosultak voltak családi kedvezményre. Nem zárja ki a kedvezmény érvényesíthetőségét az sem, ha a házastársak bármelyike nevelőszülőként vagy nevelőszülő házastársaként válik családi kedvezményre jogosulttá.
Amennyiben Ön első házasok kedvezményét és családi kedvezményt is érvényesít, akkor először az első házasok kedvezményét, másodszor a családi kedvezményt érvényesítheti.
8.2 Családi adó és járulékkedvezmény
Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66.670 forint, kettő esetén 83.330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220.000 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10.000 forinttal, két eltartott esetén 12.500 forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33.000 forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:
• aki gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá házastársa, aki vele közös háztartásban él, de családi pótlékra nem jogosult. Nem minősül azonban jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot:
– gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,
– szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,
– javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult személy;
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
Kedvezményezett eltartott
• akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
• a rokkantsági járadékban részesülő személy,
• a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján).
A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély közül az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy minősül jogosultnak.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti
figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő
alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
• a kedvezményezett eltartott,
• az, aki a családi pótlék megállapításakor figyelembe vehető.
(Pl.: egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 220.000 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.)
A családi járulékkedvezmény
2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási
járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni).
A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével.
A családi járulékkedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Eltartottak adatai a családi kedvezmény igénybevételéhez
Ezt a lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az összevont adóalapját családi kedvezmény címén kívánja csökkenteni, illetve családi járulékkedvezményt (a továbbiakban együtt: családi kedvezmény) kíván érvényesíteni.
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy ezen a lapon nyilatkozzon
• a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról,
• a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a megosztásról, közös érvényesítésről.
A nyilatkozaton fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét és hogy az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak.
Megosztás, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét is szerepeltetni kell a bevallásban, továbbá fel kell tüntetni, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették.

9. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ ADÓKEDVEZMÉNYEK RÉSZLETEZÉSE
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános feltételei:
Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem haladó mértékben érvényesíthetők, ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 44. sorban lévő adó összegét ne haladja meg. Egyes adókedvezmények érvényesíthetősége az Ön összes, 2016. évi jövedelmének nagyságától is függ.
Abban az esetben, ha Ön több adókedvezményre is jogosult, az Ön által megjelölt sorrendben érvényesítheti. Ennek hiányában, de legfeljebb a levonható adó mértékéig lehet a kedvezményeket érvényesíteni.
9.1 SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY
A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény mértéke a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.
A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben (http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900335.KOR, itt felsoroltan megtalálható minden betegség, illetve a hozzá tartozó BNO-kód) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Főszabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosult a kedvezmény figyelembevételére.
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybe vevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.
Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
Kedvezmény igénybevétele
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét.
Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2011. adóév. A 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353., a 2014. évi bevallást a 1453., a 2015. évi bevallást a 1553. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
A súlyos fogyatékosság miatt igénybe vehető kedvezmény havi összege 2011-2016. években:
2011-ben: 78.000*0,05=3.900 Ft
2012-ben: 93.000*0,05=4.650 Ft
2013-ban: 98.000*0,05=4.900 Ft
2014-ben: 101.500*0,05=5.075 Ft
2015-ben: 105.000*0,05=5.250 Ft
2016-ban: 111.000*0,05= 5.550 Ft
9.2 MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐI KEDVEZMÉNY
Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát (továbbiakban: regisztrált magánszemély). Közös őstermelői igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a jogcímen adókedvezményt, aki rendelkezik ügyfél-azonosító számmal (regisztrációs számmal). Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás benyújtásának évében kell mezőgazdasági vagy halászati de minimis támogatásként figyelembe venni.
Amennyiben Ön őstermelőként a jövedelem kiszámítására tételes költségelszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ban határozta meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb 100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adójának összegét. Ha Ön a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, és az őstermelői tevékenység utáni adó összege a 100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe, ha a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más forrásból is van összevonandó jövedelme. Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.
A mezőgazdasági őstermelői kedvezmény igénybevételének jövedelemkorlátja nincs.